Szatta község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Őriszentpéteri kistérség
Lakosság: 79 fő
Terület: 6.01 km²
Népsűrűség: 13,14 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szatta község a Nagyrákost Kerkafalvával összekötő út mentén fekszik. A fő közlekedési útvonal elkerüli, bár amióta a Szatta-Kerkafalva közötti egykori földutat szilárd burkolattal vonták be, kisebb átmenő forgalom is zajlik a falun keresztül. A községet az Őrségre jellemző rétek, erdők ölelik körül. Az erdőkre leginkább jellemző a tölgy és az erdei fenyő. Az utóbbi évtizedekben nagy területeken lucfenyvest is telepítettek. Az agyagos talajon jól nő a fű és az erdők klímája és talaja kedvez a legkülönfélébb gombáknak.

Története

Gazdaság

Szatta hagyományosan az őrségi legelő- és erdőgazdálkodás jellegzetes életét élte. Manapság a legelőkön állatállomány nemigen legelészik, mert az utóbbi évek mezőgazdasági tendenciái nem kedveztek a hazai paraszti állattartásnak.

Nevezetességei

Szatta is része az Őrségi Nemzeti Parknak.

Az egy utcás község különös varázsa, hogy minden oldalról a tiszta, szabad természet övezi. Keleti oldala felöl közelében kisebb-nagyobb időszakos vízfolyással hatalmas erdőség terül el, míg nyugat felöl nagyobb részben művelt mezőgazdasági táblák és rétek határolják. Ezeken túl szintén tekintélyes erdő zárja a kilátást. Az erdők főként tölgyesekből és újabban telepített fenyvesekből állnak.

Az Őrségre annyira jellemző helyi építészetből mára sajnos kevés maradt. Szatta egy szép, népi építészetre jellemző házzal ma is büszkélkedhet, amely védelem alatt is áll és gazdája igyekszik állagát tőle telhetően megőrizni.

A vidéket szívesen keresik fel a botanikusok, hiszen itt még számos, anyagos talajt kedvelő olyan védett növény is virít, melyet máshol már hiába keresünk. Külön érdemes az őrségi gombákról is említést tenni. A sok erdő és az itteni talaj nagyon kedvez számos gombafajtának. Nedvesebb időjárásnál elég az erdőben vagy réten figyelmesen körülnézni és a gombák tucatjait fedezhetjük fel álló helyzetünkből is. Leggyakrabban szedett gomba az úgynevezett rókagomba, trombitagomba és természetesen a gombák egyik legnemesebbike a vargánya. Jó, ha a gombaszedő zsákmányával a felubeli hozzáértőkhöz fordul, mert számos ehetőhöz is hasonlító, de nem fogyasztható gomba is terem bőséggel, amiket jobb a helyükön hagyni.

Az állatvilág nevezetessége a szép szarvasállomány. Ősz felé, szarvasbőgéskor az erdő minden irányból zeng a szarvasbikák öblös hangjától. Igen sok a vaddisznó is. Kondáik nem ritkán felkeresik a gondozott emberközeli területeket is és előfordul, hogy szegény tulajdonos reggelre nem ismer rá a telkére, mert olyanná túrták a disznók, mintha éjszaka felszántották volna.

Az Őrség madárvilága változatos és gazdag. Mióta a területek vegyszerezése - részben anyagi okok miatt - alábbhagyott, jobban életre kelt a rovarvilág és ezzel együtt a madarak sokasága is újból élelemhez jutott. A füzikék, cinkék, billegetők, rigók, mátyásmadarak, harkályok különféle fajtái mellett figyelmet érdemel az egerész ölyv, amely a vidék legnagyobb madara és körözése közbeni vijogásával gyakran tűnik fel a környék egén. Szegény falusiak e madárnak olyan nagyon nem örülnek, mert a kipusztult fácánállomány híján előfordul, hogy az ölyvek a baromfiudvarokat is felkeresik.

Következő községek

További községek